Az epilepsziához a probléma speciális jellege miatt számos pszichológiai: lelki- érzelmi, kapcsolati és életvezetési nehézség társulhat. Ezek jelentkezhetnek többek között szorongásos és hangulati zavarokban, a külvilágtól való visszahúzódásban, alacsony önértékelésben, passzív, esetleg függő életvezetésben.

Feldolgozni az epilepszia diagnózisát, még akkor is komoly érzelmi kihívást jelent- het, ha egy-két roham után gyors rohammentességet biztosítanak a gyógyszerek és sem életmódbeli, sem karrierbeli változást nem követel az állapot. Fennmaradó ro- hamok esetén természetesen megsokszorozódnak a problémák – önbizalom csökkenés, szorongás, nagyfokú félelem az esetlegesen fellépő rohamoktól, vissza- húzódás, kapcsolatalakítási és teljesítménybeli nehézségek.

Pszichoterápiás módszerek

A pszichológiai zavarok kezelésében az egyes esetekben szükséges gyógyszeres segítség mellett pszichoterápiás módszerek jelenthetnek hatékony megoldást. Ezek lehetnek: stressz kezelési eljárások, mint például az autogén tréning/relaxáció alkalmazása, egyéni életvezetési konzultáció-pszichoterápia; csoportos mód- szerek, mint például a pszichodráma. Ezen kívül a családterápia különböző formái jelenthetnek hatékony segítséget az epilepsziával élő és családja számára.

A különböző pszichoterápiás módszerek közös jellemzői: bizalmi, együtt- működésen alapuló kapcsolat a terapeutával, melynek során meghatároz- zák a terápia célját, módszereit, kereteit.

A beteg aktív részvételét igénylő pszichoterápiás folyamatban az önismeret és ezen keresztül a ko- rábban megoldhatatlannak tűnő helyzetek, kapcsolati és teljesítmény zavarok sikeresebb kezelése, az érzelmi érettség, az önbizalom növelése a cél.

Az epilepsziával élők életminőségét a pszichológiai nehézségek kezelése jelentősen javíthatja, ezért a gondozás során jelezni kell a problémákat a kezelőorvosnak, aki segíthet megfelelő szakembert találni.

Pszichogén rosszullétek

Sajátos problémát jelentenek az epilepszia mellett vagy önállóan jelentkező lelki eredetű (un. pszichogén) rosszullétek, ezek megszüntetéséhez a részletes megbeszélésen, tájékoztatáson túl általában pszichológiai segítség szükséges.

A klinikai pszichológiai vizsgálat többféle módszerrel – személyiségvizsgáló eljárá- sok, állapotfelmérő kérdőívek, személyes interjú – térképezi fel a pszichológiai prob- lémákat és tesz javaslatot a kezelési lehetőségekre.