Halász Péter

Hogyan óvjuk meg magunkat és gyermekeinket a rosszullétek esetén fellépő veszélyektől

Az epilepsziával élők számára érdemes gondot fordítaniuk a lakásban, illetve a közlekedés közben történő veszélyes helyzetek kiküszöbölésére. A jól kontrollált epilepsziás állapot esetében csak minimális, a hirtelen, vagy minden előjel nélkül jelentkező rohamok esetében sokkal több elővigyázatossági intézkedést kell tenniük.

Néhány általános jó tanács

Érdemes ilyen szempontból az egész lakást átnézni, és egyszerre megtenni a szükséges intézkedéseket, így nagyobb a lehetőség az önálló életvezetésre, és a hozzátartozók is nyugodtabban hagyhatják egyedül az epilepsziával élő személyt.

A következőkre fontos figyelni:

A nyílt tűz, illetve a gáztűzhely potenciális veszélyforrás. Ha teheti, használjon mikrohullámú sütőt, illetve zárt rendszerű főzőedényeket, pl. kuktafazekat vagy olajsütőt. Ha radiátorral fűt, célszerű fából készült radiátorvédőt is felszerelni, hogy rosszullét esetén elkerülhesse az égési sérüléseket.

Az élesebb bútorsarkokat célszerű lekerekített védősarokkal ellátni, az elektromos konnektorokat pedig védődugókkal, melyek pl. az IKEA-ban kaphatók.

Az üvegajtókat lássák el védőráccsal, vagy ami még megfelelőbb, átlátszó öntapadós tapétával, így nagyobb eséskor sem okoznak sérülést. A mellékhelyiségek, pl. WC, fürdőszoba ajtaját soha ne zárják kulcsra.

Érdemes olyan biztonsági zárat felszerelni, amely kívülről is nyitható, hogy szükség esetén kéznél legyen a segítség. Ha nincs mód ennek felszerelésére, jó és könnyen megszokható megoldás egy Foglalt-Szabad tábla kifüggesztése a mellékhelyiség ajtajára, amelyet minden családtag használhat.
A kádban való fürdés helyett a zuhanyozás ajánlott, bár ez sem mindig veszélytelen. Használjon a kádban és / vagy a zuhanyozóban csúszásgátló gumiszőnyeget. Zuhanyozzon ülve, langyos vízzel és a lefolyót hagyja szabadon. Ha epilepsziával élő nagyobb, kamasz gyerek van a családban, fogadtassák el vele, hogy a saját érdekében mindig be kell jelentenie, ha pl. fürdeni megy.

Néhány jó tanács epilepsziával élő kisgyermekes szülőknek

Az a tény, hogy az édesanya epilepsziás, a gyermek gondozásában nem jelent különösebb nehézséget, ha a csecsemő hazaérkezése után szigorúbb rendszabályokat is bevezetnek a család mindennapi életében.

Az epilepsziával élő anyának nem tanácsos a csecsemőt babakádban vagy felnőtt kádban egyedül fürdetnie. Ilyenkor praktikusabb a gyereket a pelenkázón nedves szivaccsal letörölni, vagy a földre tett babakádban kevés vízzel lemosdatni. Cumisüvegből történő etetésnél a legmegfelelőbb, ha az a földön ülve történik: támassza hátát a falnak, vagy más stabil alkalmatosságnak, és tegye a gyermeket alacsony etetőszékbe, vagy műanyag gyermekhordozóba, szíjazza be, és olyan távolságra ültesse, hogy rosszullét se okozhasson sérüléseket. Ha tudja, hogy rendszeresen melyik oldalra esik, tegye a babát az ellenkező oldalra.

Soha ne hordozza a kicsit karban, még a lakásban sem. Használjon műanyag gyermekhordozót (az ún. kenguru textilhordozó sem megfelelő), babakocsit vagy műanyag kerekes lépegetőt, ha egyedül van otthon a kicsivel. Ha mozgékony a már járni tudó kisgyerek, lehetőleg akkor végezze a veszélyesebb házimunkákat, pl. a vasalást, ha a gyerek alszik, vagy tegyen rácsot a konyhaajtóra.

A lakáson kívüli óvintézkedéseknek szenteljenek különös figyelmet. Ha kertes házban laknak, ügyeljenek arra, hogy a kapu mindig zárva legyen. Ha az utcára viszi a kisgyereket, mindig kapcsolja be a kocsi, vagy a műanyag hordozó szíját. Ha már biztonságosan jár, mindaddig célszerű kis kantárral a csuklóhoz kapcsolni, amíg nem elég nagy ahhoz, hogy megértse, hogy anyja rosszulléte esetén mindig mellette kell maradnia.

A gyógyszerek jelenléte a lakásban potenciális veszélyt rejt magában, s mivel a gyerekek jó megfigyelők, egy idő után utánozni fogják a felnőttet a tabletták szedésében is. Ahogy nagyobbak lesznek, mondjon el annyit őszintén a betegségéről, amennyit gyermeke megérthet. A gyerekek hamar megtanulják azt is, hogy pl. anyjuk rosszulléte esetén hogyan tegyék magukat hasznossá, pl. vigyázhatnak a kisebb testvérekre, vagy megóvhatják a szülőt a sérülésektől.

Tartalomjegyzék

Bevezetés az epilepsziáról
A rohamok jellemzői és teendők rosszullét esetén
A kivizsgálás útjai, módszerei
Neuropszichológiai vizsgálat
Gyógyszeres kezelés, műtéti beavatkozás és más lehetőségek
Epilepsziához társuló pszichológiai problémák és kezelési lehetőségeik
Gondozás, együttműködés a kezelési folyamattal, tájékozottság
Élet epilepsziával – felnőtteket érintő kérdések
Élet epilepsziával – gyermekeket érintő kérdések
Hogyan óvjuk meg magunkat és gyermekeinket a rosszullétek esetén fellépő veszélyektől
Önsegítő egyesületek

Mellékletek
Mit kell tudnom az epilepsziámról? - ellenőrző lista
Mit kell tudnom a gyermekem epilepsziájáról? - ellenőrző lista