Halász Péter

Élet epilepsziával – gyermekeket érintő kérdések

Gyermek és iskola

Minden epilepsziával élő gyermeket másképpen kell kezelnünk, hiszen csak keveseknek van ún. nagyrohamuk, amely a végtagok rángásával, eleséssel, eszméletvesztéssel jár. Egyes gyerekek ún. absence, pár pillanatig tartó elrévedéssel, elbambulással járó epilepsziával élnek. Sokuknak van éjjel, vagy nagyon ritkán, esetleg évente egy alkalommal rosszullétük.

Az epilepsziával élő gyerekek 80-85%-a ép értelmû, így semmiképpen sem indokolt speciális kisegítő iskolai oktatásuk.

Legtöbbjüknek megfelelő gyógyszeres kezelés és gondozás mellett egyáltalán nincs rosszulléte és úgy élhet, mint legtöbb társa. Igyekezzünk elérni, hogy csak annyi korlátozás érje, mely feltétlenül szükséges és az óvatossági intézkedések az adott gyermekre szabottak és rugalmasak legyenek.

Tájékoztassuk az óvónőt, az osztályfőnököt, a gyermek egészségügyi problémájáról, a szükséges teendőkről roham esetén, ha lehet, adjunk nekik nyomtatott ismeretterjesztő anyagot. Igyekezzünk tárgyilagos hangot megütni és mindig mutassuk be gyermekünk kivételes egyéniségét, vonzó tulajdonságait is.

Gyermekünknek nagy szüksége van barátokra, kortárs társaságra – barátait, barátainak szüleit is tájékoztassuk. Ne felejtsük, hogy az előítéletek fő forrása a tudatlanság miatt érzett tehetetlenség!

Gyermek és család

A család egyik fő funkciója védelem, biztonság nyújtása a gyermeknek. Egészségügyi probléma, különösen váratlanul fellépő rosszullétek esetén a családtagok tehetetlennek érzik magukat és igyekeznek a körülmények, a gyermek aktivitásának fokozott ellenőrzésével biztosítani a védelmet. Ugyanakkor a kora gyermekkori fejlődéshez, az iskoláskori teljesítményekhez, majd a serdülőkori önazonosság és leválás különböző lépéseinek megvalósításához rengeteg érzékszervi, mozgásos és érzelmi – társas tapasztalatra van szükség.

Ha a család a gyermek állapotához, ennek változásához képest merev, túlvédő nevelést, szabályokat alkalmaz, akkor a gyermek önállótlanná válhat, kezdeményező képessége csökken, visszahúzódik. Csökken lehetősége a tapasztalatszerzésre, képességeinek kipróbálására és így sikerélmények sem érhetik. Próbáljuk meg minél finomabban szabályozni az esetleg szükséges korlátozásokat, mindig megbeszélni a gyermekkel ezek értelmét. Bízzunk a testvérek, barátok segítségében, a kortársak társasága lényegesen nagyobb önállóságot biztosíthat gyermekünknek. Ha a családban tartós feszültség, lehangoltság alakul ki a gyermek betegsége miatt, érdemes családi pszichológiai konzultáció esetleg családterápia segítségét igénybe venni.

Segítő kutya

Ha meg tudjuk oldani, nagy segítség lehet egy speciálisan kiképzett kutya a családban (a lehetőségről érdeklődni lehet: Magyar Terápiás és Segítő kutyás Szövetség).