Halász Péter

A rohamok jellemzői és teendők rosszullét esetén

Sokféle epilepsziás rosszulléttel találkozhatunk. A legismertebb a tónusos-klónusos roham (régebben grand mal néven volt ismert), az absence, (melyet azelőtt petit mal-nak neveztek) és a komplex parciális (pszichomotoros) rosszullét.

A tónusos-klónusos roham jellemzői és az elsősegélynyújtás:

Tónusos szakasz

A tónusos-klónusos rosszullét akkor alakul ki, ha az epilepsziás izgalom a roham során mindkét félteke kiterjedt területeit bevonja. A beteg sokszor üvöltésszerű hangot hallat, eszméletét veszti, elesik, a test izmai megfeszülnek. Ezt nevezzük tónusos szakasznak.

Klónusos szakasz

A rosszullét második részében, a klónusos szakaszban, az egész testre kiterjedő rövid közbeiktatott ellazulásokkal váltakozó rángások alakulnak ki. Ebben a fázisban következik be gyakran a nyelvharapás és a bevizelés. A rosszullét sokszor néhány perctől 5-10 percig terjedő ideig tart. Utána a beteg többnyire tájékozódás képtelen, zavart, nem vagy nehezen beszél, és amikor lassan magához tér, súlyosan fáradt, feje fáj, gyakran érez később izomlázat.

  • Védjük meg a beteget a sérülésektől, fektessük oldalára, mihelyt a roham csillapodik.
  • Maradjunk a beteg mellett és próbáljuk megnyugtatni.
  • Ne próbáljuk megszüntetni a rohamot. Ha már elkezdődött, minden külső beavatkozás sérüléseket okozhat.
  • Ne tegyünk semmit a beteg szájába, ne itassuk meg.
  • Csak akkor hívjunk mentőt, ha a beteg néhány perc múlva sem tér magához, vagy ha sérülést szenved.

A rohamok legtöbbször önmaguktól oldódnak, de van, amikor sorozatban jelentkeznek, és az ún. „status epilepticus” alakul ki. Ez sürgős orvosi ellátásra, rendszerint intenzív kezelésre szorul.

Az absence jellemzői és az elsősegélynyújtás:

Az absence sok esetben olyan gyorsan zajlik, hogy a külső szemlélő nem is veszi észre. Tanárok és szülők sokszor nem is tartják rosszullétnek, hanem figyelem koncentráció zavarra, álmodozásra, tanulási zavarra gyanakodnak. Az absence-os gyerekek esetében a tanórákon pl. az olvasási gyakorlatoknál válik a kiesés szembetűnővé. Az absence tünetei a néhány másodpercig tartó tudatzavar, melynek során szemhéjrángás (görcsös pislogás) és esetleg más izmok rángása (mioklónus) jelentkezik.

Az absence-ok gyakran jelentkeznek halmazokban egy nap akár 20-50 alkalommal. Ritkán jár eleséssel és többnyire nehezen észlelhető, mivel olyan gyerekeknél gyakori, akik amúgy is sokszor küzdenek egyéb tanulási és figyelemzavarral. Sokszor erőltetett légzési próbával előhívhatók és a beteget hangosan néven szólítva, vagy hirtelen erős zajt keltve megszüntethető. Rendszerint a figyelem ellazulásával, monoton helyzetekben, álmosság hatására jelentkeznek.

  • Figyeljünk fel az absence-re és próbáljuk a kiesett információkat pótolni!

A komplex parciális roham és az elsősegélynyújtás

Ezt a rohamtípust leginkább megrekedés, majd az egyik kar megfeszülése, a másik ismétlődőmozgásai (ruhasimogatás, ütögetés stb.) jellemzik miközben csámcsogás, rágás, csücsörítés, cuppogás jelentkezik.

  • Védjük meg a pácienst a balesetektől, a mozgásos tevékenységek ugyanis könnyen okozhatnak sérülést.
  • Ne hagyjuk egyedül a beteget.
  • Ne avatkozzunk be a roham közben. Célszerű megvárni, amíg a rosszullét lezajlik.
  • A roham alatt nyugodtan beszéljünk a beteghez, sokszor részlegesen megérti és irányítható.
  • Óvjuk meg attól, hogy méltatlan helyzetekbe kerüljön (vetkőzés), vagy meglopják.